Hirdetés:

millenaris almok almodoi

 

PR anyag

A fényképezés történetének 183 éve alatt megannyi magyar származású újító járult hozzá a fotózás fejlődéséhez. Az objektívtől a tükörreflexig, a hologramtól a polaroid technikáig számos fejlesztés és találmány köthető magyar tudósokhoz – van mit, kit ünnepelnünk augusztus 29-én, a magyar fotográfia napján.

Hirdetés:


Éppen csak egy éve mutatta be találmányát, a dagerrotípiás eszközt a világnak Louis Daguerre, amikor Magyarországon is elkészült az első fotó: 1840 nyarán a minden technikai újdonságot érdeklődéssel fogadó matematikus, Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésének keretében a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre. Ennek az eseménynek a dátuma, augusztus 29. lett a magyar fotózás napja.

Zseni a Kodaknál

Az elmúlt közel két évszázadban hatalmasat fejlődött a fotókészítés technológiája a nyolc órán át készülő képtől a mobillal „lövöldözésig”. A folyamathoz – a képrögzítés egyszerűsödéséhez és elterjedéséhez, a valóságot egyre tökéletesebben visszaadó fotók létrejöttéhez – magyar felfedezők is jelentősen hozzájárultak – derül ki a Millenárison megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállításon, ahol sok más találmány mellett minden fontos, magyar vonatkozású fotográfiai szabadalom megismerhető.

„Két szakember kiemelkedik a fotózással foglalkozó magyar újítók közül: Mihályi József és Dulovits Jenő – mondja a kiállítás fotótechnikai részének összeállításában segítséget nyújtó fotográfus, fotótechnika-történész, Fejér Zoltán György. – Bár a Kodak csúcsmodelljeit főként azok ipari formatervezőihez, például Walter Dorwin Teague-hoz kapcsolja a köztudat, Mihályi József volt, aki ezeknek a szerkezeteknek a mechanikáját megtervezte – sokszor jelentős fejlesztéseket megvalósítva. A Magyarországról még az első világháború előtt kivándorolt mérnök a nagy hatótávolságú – eredetileg katonai célokra, ma már inkább természetfotósok és újságírók által használt – fényképezőgépekhez kapcsolódó szabadalmakat jegyzett leginkább. A Kodak cég bár a tömegek számára használható, eladható típusokat preferálta, élete végéig nagyon megbecsülte Mihályi munkáját, egy időben a tervezési részleg vezetője is volt.”.

 


Hirdetés:

KGST-be szorulva

Az éppen 50 éve elhunyt Dulovits Jenő matematikus és fényképész, az első tükörreflexes gép feltalálója is nemzetközi karriert futhatott volna be, ha nem egy KGST országban jegyezteti be a szabadalmát.

„Dulovits megelőzte, felülmúlta a korát – hangsúlyozza Fejér Zoltán György. – Nyugat-Németországban, Svájcban az 50-es években jutottak el oda, ahova ő a 40-es évek elején: a tükörreflexes fényképezőgép megalkotásáig. Mivel azonban a KGST országok közül Kelet-Németországnak jutott a fényképezési ágazat, 43-as szabadalma és annak nyomán a 49-től forgalmazott gépek nem hódították meg a világot. Szabadalmai azonban a mai napig fel-fel bukkannak a fejlesztések során.”

Objektív sikerek

Jóval ismertebb a laikusok számára Gábor Dénes és szabadalma, a hologram, amelynek 1947-es – már Angliában megvalósított – felfedezéséért a fizikus 1971-ben Nobel-díjban is részesült. A találmány bemutatása az Álmok Álmodói 20 kiállítás Infokommunikációs részének egyik leglátványosabb eleme: magát a tudóst jeleníti meg.

Az interaktív tárlaton a látogatók megismerhetik továbbá Petzvál György mérnök-matematikus, a modern fényképészeti objektív lencserendszer felfedezőjének a munkásságát, megtudhatják, hogy miképpen járult hozzá egy magyar felfedező, Rott Andor a polaroid technika létrejöttéhez és hogy mit köszönhet a mozi Schuller Aladárnak, a nem gyúlékony film fejlesztőjének.

 

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás tudományterületek szerint rendezve összesen 600 magyar találmányt, felfedezést, ötletet mutat be közel 6000 négyzetméteren, a Millenáris területén 2023. január végéig látogatható.

 

Ez is érdekelhet:

Feliratkozás kommentre
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Szövegbeni visszajelzések
Összes komment megnézése
0
Írd meg a saját véleményedet.x