Hirdetés:

Fujifilm X-S10 termékfotó

Fujifilm X-S10 teszt

Fujifilm X-S10 termékfotó
Fuji X-S10

Flipbook megtekintése / E-book letöltése

Egy teljes évi kihagyás után (2020 – Covid19) végre újra kezeim közé kerülhetett egy fényképezőgép, amit szépen le is tudtam tesztelni, ahogy azt illik. A cím után nem árulok el nagy titkot, hogy a mostani tesztalany a Fuji X-S10 lesz. Ez a teszt azért is kedves nekem, mert eddig Fujifilm gépet nem tudtam tesztelni, de most végre ezen régi múltra visszatekintő márka legújabb milc modelljét is fogdoshattam, nyomkodhattam. Nyugalomra intelek, nincsenek perverz gondolataim e téren, csak a mondat szerkezete ezt megkívánta… :J (sicc)

A Fuji milces jelenléte nem olyan régi, tulajdonképpen elég későn léptek be a tükörnélküliek piacára az X-szériával 2012-ben. Azóta sok víz lefolyt már a Dunán, ahogy mondani szokás, rohamosan fejlődik a technika és csak kapkodjuk a fejünket az új megjelenések/bejelentések közepette. A Fujifilm bár viszonylag későn csatlakozott a milc piachoz – de még mindig hamarabb, mint más nagyobb gyártók – a lemaradást gyorsan abszolválták, hiszen évente új fényképezőgépekkel csatlakoztak ehhez a modern fotós közösséghez. Aztán jött 2020. és a COVID ellenére is megmutatták magukat 3 új vázzal. Ezek között volt a tesztalanyunk is, amit 2020. októberében jelentettek be, ez az X-S10 volt.

Amit tudni érdemes, hogy a Fujifilm a milc vázainak kínálatában a fullframe szenzoros opciót úgy teljes egészében kihagyták. APS-C és középformátum van, viszont árban e két szegmens is bőven lefed mindent. Van olcsóbb belépő szintű váz, mint az X-T200, vagy a drágább kivitel az X-T4. Ez a mostani tesztalany, az X-S10 valahol a kettő között helyezkedik el, szintén APS-C szenzorral. Elődként talán az azonos kategóriájú X-T30-at említeném, amiben a közös a 4-dik generációs proci, az APS-C szenzor, és talán a felbontás, ami 26 MP, de mutatom neked mik a legfontosabb tudnivalókat a Fuji X-S10-ről:

 

Képérzékelő formátum APS-C
Pixelek száma 26.1 MPx
Objektív foglalat FUJIFILM X
Max. záridő 1/32000 mp (elektronikus)
1/4000 mp (mechanikus)
Fénymérés Spot, Mátrix, Középre súlyozott
Érzékenység (ISO) 160 – 12.800
Képformátumok JPEG: Exif Ver.2.3 *1
RAW: 14bit RAW (RAF original format)
Maximális képfelbontás 6240 x 4160 pixel
Fókuszpontok száma 256
Maximális videófelbontás 4096 x 2160 pixel
Kijelző mérete 3 inch
LCD felbontása 1.040.000 pixel
Kihajtható kijelző Igen
Támogatott memóriakártyák Secure Digital, SDHC, SDXC
USB Type-C
HDMI kimenet Van
Szélesség 126 mm
Magasság 85.1 mm
Vastagság 65.4 mm
Tömeg 465 g
Wi-Fi / Bluetooth Van
Energiaforrás Li-ion akkumulátor
Vízálló fényképezőgép Nem

 

A teljes specifikációt itt tekintheted meg: https://fujifilm-x.com/hu-hu/products/cameras/x-s10/specifications/

 

A Fuji X-S10 fényképezőgépet két régebbi kiadású objektívvel, egy Fujinon XF 23mm F1.4 R (ekv. 34,5 mm), és egy Fujinon XF 50-140mm F2.8 R LM OIS WR (ekv. 75-210mm) optikával teszteltem egy Sandisk Extreme CL 10, UHS I típusú kártyával. Kezdjünk bele…

 

Fujifilm X-S10 termékfotó
Fuji X-S10

 

Kinézet

Sokszor mondják, hogy az első benyomás nagyon fontos, ez igaz egy fényképezőgépnél is, bár nem a legfontosabb, de azért nem elhanyagolható. A külcsín épp annyira fontos, mint a belbecs. :J

Az X-S10 esetében nagyon pozitív ez az érzés. Kompakt kialakítás, kellő számú, nagy méretű tárcsák, jól elhelyezve, ám kevés gombkiosztás, abból lehetett volna többet elhelyezni. A hátul elhelyezkedő 3”-os, 1MP-es lcd kijelző mérete megfelelő, bár már láttunk jobb kihozatalt, ha a pixelszámokat nézzük, így a részletgazdagabb kijelző még várat magára.

A kártyafoglalat alul helyezkedik el, közvetlenül a akkumulátor mellett, amit egy fedél visszapattintásával tudhatunk biztonságban. Ok ez az elterjedt, ám megjegyezném, hogy e megoldás révén kissé macerás, de nem lehetetlen az SD kártya kiszedése, mindenesetre ennek jobb helyet is találtam volna. A bal oldalon találjuk a micro HDMI és az USB Type-C csatlakozókat, utóbbi fájlátvitelre és töltésre is alkalmas, az amúgy nem kicsi méretű RAW fájlokat (kb. 30 Mb) igen hamar átküldi számítógépünkre. Átugorva a jobb oldalra megdöbbenve láttam a semmit, vagyis hogy teljesen kihasználatlan az a terület (fekete pont). Ide például egy dupla kártyafoglalat tökéletesen elfért volna, így azon túl, hogy jobban lehetne pozicionálni a vázat a piacon (dubla kártyafoglalatú Fuji milc még kevés van), és a fotósoknak is egy nagyobb biztonságot adna mondjuk egy esküvőfotózáson, vagy videókészítésnél, szóval igen nagy szükség lett volna rá.

A váz szépen, szinte teljes szélességben műbőrrel van fedve, e mellé jön még a szépen lekerekített pofás ívek, ami kisebb eleganciát kölcsönöz a váznak. Be kell valljam, hogy ilyen apróságokra is figyelek egy teszt során, és ez idáig nem nagyon volt jellemző a designra ez a fajta szép ív. Teljesen egyszerű dolog, mégis fontos része az egésznek, nekem tetszik.

A markolat kellően mély kialakítású, így nagyobb tenyerű férfiaknak is kényelmes lesz, de a hölgyeknek a kezében is jól mutat, ám azért a kisujj már sok esetben súrolta a váz alját, amikor exponáltam, szóval így azért a komfortérzetem kicsit csorbát szenvedett, de túléltem. :J

A hátul levő kicsi kitüremkedés is elviekben a kényelmet, ergonómiát szolgálják, ez viszont egyénenként változhat – mármint a komfortérzet, nem mindenkinek lesz kényelmes.

 

Maradva hátul haladunk tovább a design elemeken. Ahogy írtam korábban gombok terén eléggé szűkölködik az X-S10, összesen 9 van, ami ha az egész vázat nézzük igen karcsú. Hiányolom például, hogy elől semmi nincs csak egy kioldó gomb az objektívnek, hátul az lcd körül is csak 2 gomb van, ide fért volna még. Egyébiránt ezek többsége programozható, így némiképp gyorsíthatják a fotózást, ha a magunk szokásaihoz beállítgatjuk azokat. Ilyen például az EVF mellett lévő gomb, ide is lehet pakolni valamit, én például a filtereket raktam ide, mert azt nem kell gyakran váltogatni, mégis jó, ha gyorsan elérem. / Gondolom nem kell bemutatnom a Fuji híres rollfilmjeinek a képi világát, ezt most digitálisan is elérhetjük effektekkel videókészítésnél, vagy jpg képeknél. / Bal szélen van a sorozat/ panorama/ multiexpo/ törlés, mellette a visszajátszás, az EVF jobb oldalán AEL, majd mellette az AF-ON, lent a MENU/OK, alatta a DISP/BACK gomb, illetve fent még az ISO/Q/REC, s ennyi. Így olvasva soknak tűnik, de ha megnézed a termékfotókat láthatóvá válik. Természetesen ez erősen szubjektív, van akinek bejön a kevés gomb.

Szóval itt is kap tőlem egy icike picike fekete pontot (korábban már kapott egyet a kártyaolvasónál, emlékszel? :J), de az itt kapott kritikát a hatalmas méretű (vázhoz viszonyítva) tárcsákkal kicsit tudja feledtetni. Könnyen és jól járnak, még kesztyűben is. A bal oldali programozható, a módválasztó tárcsa szintén, 4 -féle lehetőséget kínálva (C1-C4), míg az első/hátsó tárcsa a gyors ugrálást biztosítja az LCD-n belül a menüpontok között, illetve a kiválasztott funkció értékeit módosítva.

Ha a designt összességében nézzük, akkor egy elfogadható, abszolút a modern korra integrált, ám kicsit minimal stílusú, már ami a fent említett kezelőszerveket illeti. Itt már kezd érvényesülni „a kevesebb több” elve. Míg korábban az volt a jellemző, hogy „mindent rápakolunk gombokra” – főként a DSLR vázaknál volt megszokott, de még talán az első milceknél is-, úgy napjainkra szép lassan tovaszáll, és előtérbe kerül a programozhatóság.


Hirdetés:

… és akkor el is érkeztünk tesztünk harmadik részéhez …

Fuji X-S10

 

Kezelhetőség

Igen az előzőekben már említettem, hogy vannak programozható gombok és tárcsák is. Be kell valljam neked, hogy mivel én még DSLR párti vagyok, azért rá kell álljon a kezem ezekre a masinákra, és a teszt ideje általában erre sajnos nem elég, szóval erősen szubjektív kritikámat kezeld ennek ismeretében. :J

A menürendszere az X-S10-nek tetszik, jól átgondolt és átlátható, 6 fő menüpontból áll, minden főbb témakört jól elkülönítve helyeztek el benne, érthető, nem szükséges a kézikönyv, és van magyar nyelv is.

Nagy szívfájdalmam viszont (és tulajdonképpen egy hatalmas kérdőjel is), hogy a menürendszer nem érintős, így csak a joy van segítségünkre. Ez azért ebben a kiélezett piaci versenyben erős hátrány a Fujinak. Bár nem ettől nem fogják megvenni, viszont ez is egy fekete pont.

Az lcd „tapiérzékenysége” (ilyen szó nincs is :J ) elég furcsa volt nekem, néha kihagyott, nyomkodtam szorgalmasan, de nem igen reagált, ez elsősorban akkor jelentkezett, amikor a menüben matattam. Bizonyára ezt egy firmware frissítéssel lehetne orvosolni, bízom benne szavaim meghallgatásra találnak.

A Q gomb megnyomásával gyorsan elérhetjük az lcd-n a főbb menüpontokat, amire szükségünk lehet, és az érintőképernyő segítségével könnyedén tudunk módosítgatni. A kijelző egyébként oldalra kihajtható, tökéletes élőkép visszaadás, vagyis „azt látod, amit fotózol”. Az EVF-nél elhelyezkedő szenzor gyorsan vált, amikor érzékeli az arc közelségét. Akinek nagyobb az arca, annak hamarabb… bocsánat :J

A fókuszpontok számát illetően a menüben tudjuk kiválasztani, hogy 117 vagy épp 425 pont legyen aktív kép/videó készítése közben. A 4-dik generációs processzor teszi a dolgát az egész képkészítési folyamat alatt. Iszonyat gyors a fókusz, még rossz fényviszonyok mellett is, az „élő AF” is pontos és gyors, amelyik területre aktiválod a kis négyzetet a kijelzőn, oda pillanatok alatt élességet állít, miközben érezni, ahogy az IBIS is dolgozik a vázban.

A szemkövető fókusz is egy nagyon jó feature a vázban. Aktiválást követően gyorsan megtalálja a szemet, sötétebb helyen is, és tartja is rajta, illetve ha elé kerül valami, hamar újra megtalálja a szemre a fókuszt (például a modell keze eltakarja). Ezekhez a műveletekhez azért kell neki energia, így az aksi is merül rendesen. Normál használat mellett, fotózás esetén egy feltöltéssel kb. 325 kép készíthető, szóval kelleni fog még egy, vagy egy külső powerbank.

Szinte nem volt olyan helyzet – még lassú 1-2 másodperces zársebességnél sem –, hogy kézben tartva a gépet számottevően elmosódott kép készült volna. Ez a fent is említett 5 tengelyes rendszernek is köszönhető, és az újabb generációs objektívekbe szerelt rázkódásvédelem is pluszban segíthet. Itt próbáltam ki direkt kézben tartva a multiexpót és a panorama funkciót is. A panorama fotó készítés korrekt. Közepes sebességgel pásztázva a környezetet jól összedolgozik a proci és a szenzor, a képkockák megfelelően egymást követik, bár a széleken azért érdemes vágni, ezt kalkuláld bele a kompozícióba (kép a teszt végén). A multiexpo már kicsit macerásabb kézben tartva. Ok jogos a kérdés, miért nem raktam állványra, a válasz ennél is egyszerűbb, hiszen nem volt nálam. :J Így abból építkeztem, ami volt, meg kíváncsi is voltam rá.

Szóval kézben tartva elkészítettem az első képet, majd az lcd kijelzőn aktiválom a következő kép elkészítésének lehetőségét, majd exponálok. Ez a folyamat kicsit lassú és nem annyira userfriendly. Ami viszont jó, hogy élőképen rákomponálhatom az eredetire a második képet, így egyből láthatom a majdani végeredményt. Megszokás kérdése, de talán sok használat után rááll a fotós keze. Ez utóbbi azért nem napi szintű funkció az X-S10-ben, így talán ez a kis kényelmetlenség is belefér.

Sorozatfelvétel szempontjából a Fujifilm X-S10 váz a maga 8 kép/mp értékével elégséges sok esetben, de azért nem a sportfotósok fényképezőgépe. A maximális zársebessége mechanikus zár esetén 1/4000 sec, míg elektronikus zárnál, akár feltolhatjuk 1/32.000 sec-ig is. Ezek már olyan számok, amit halandó fel sem foghat, és hogy mindezeket egy kompakt méretű, tükör nélküli, nem fullframe vázba tudják belepakolni mindenképpen elismerésre méltó.

Saját tapasztalatok

Az utóbbi időben – leszámítva a 2020-as évet, mert a COVIDközbeszólt – egyre több milc fényképezőgépet volt szerencsém tesztelni. Mint írtam a rövid tesztidőszak a tényleges kiismerésre, és a személyre szabásra nem elegendő, viszont arra igen, hogy pár szóban szubjektív véleményt itt a végén megoszthassak veled. Ami nekem kifejezetten tetszett a fotózás alatt, hogy az élő AF-et, és a szemkövető fókuszt olyannyira jól megcsinálták, hogy szinte nem volt olyan szituáció, amiben ne találta volna meg hamar a témának az élességét, ehhez még hozzásegített az IBIS is, szóval manapság tényleg nehéz elmosott képet készíteni. :J A másik, – bár nem használtam ki – az előre beállított effektek, amik visszahozzák a már említett Fuji filmek képi világát, igaz ez csak videónál és jpg fájloknál érvényesül. Szintén pozitív és „lenyűgözött” a panorama funkció. Nagyon egyszerű vele elkészíteni egy kreatív fotót, és nagyon utómunka sem kell.

Amik nem annyira tetszettek fekete pontot kaptak, ezek az SD kártyafoglalat, a kevés gomb és az, hogy a menürendszer nem érintős.

Kialakítása, súlya, funkciói és persze az ára alapján – 360.000 Ft-tól kapható a cikk írásakor – inkább ajánlanám kreatív fotósoknak, streetfotósoknak, esküvőfotósoknak, vagy portréfotósonak, amit a fentiek, illetve a nagy ISO átfogás (160-12.800) is alátámaszt, illetve babafotósoknak, mert a választható elektronikus/mechanikus zár lehetőséget biztosít a hangtalan fotózásra is.


Képgaléria
Kredit: © Práger Péter / @pragerfoto
Modell: Cintia

A képeken csak objektív korrekció és vágás volt.
Tesztfotókat nagyobb felbontásban itt tudod megnézni

 

Nézd meg a teljes cikket Flipbookban:

Petyusz
Social:
Latest posts by Petyusz (see all)

Fujifilm X-S10 teszt

360.000 forinttól
4.55

Kinézet

4.7/5

Kezelhetőség

4.3/5

Menürendszer

4.5/5

Képminőség

4.8/5

Ár-érték aránya

4.5/5

Pozitív:

  • Élő AF és szemkövető AF
  • Megfelelő számú fókuszpont
  • Fujifilm effektek
  • Jó ergonómia és könnyű súly.
  • Viszonylag hosszú akku élettartam.

Negatív:

  • Jobb oldal teljesen üres, kihasználatlan, elfért volna egy dupla kártyafoglalat.
  • Menü nem érintős. (nem összekeverendő a gyorsmenüvel).
  • Kevés gombkiosztás.

Hírlevél feliratkozás