Füstfotózás

Az első dolog, amit megtettem az volt, hogy különböző dolgokat figyeltem meg, ahogy füstölnek. A cigaretta füstje nyugodt légtérben szépen lágyan mozgott, de valahogy nem volt megfelelően tömény. Ezért hamar eljutottam a vékony szálú indiai füstölőkig. Ez hosszú időn keresztül, beavatkozás nélkül ugyanolyan minőségű és töménységű füstöt eredményez. Ehhez lehet venni tartót is, amibe bele lehet állítani (félig fektetni) a szálakat. Én ennek hiányában az akkutöltőm alján lévő kis lyukat használtam.

A következő dolog a háttér. Sok minden jó ami fekete, de olyan anyagot érdemes használni, ami minél kevésbé tükröződik. Pl. egy fekete színű karton lap nem annyira, jó, mert esetleg a fényes felületén a fények tükröződnek. De egy fekete vászon megfelelő megoldás.

Nagyon fontos elem (talán nem meglepő) a megvilágítás. Próbáltam a lehető legegyszerűbb megoldást választani, és koncentrálni arra, hogy mindenféle extra hatás (ellenfény, stb…) nélkül magát a füstöt ábrázoljam. Ezért két oldalról világítottam meg a füstöt. Az egyik oldalról egy halogén lámpát használtam, a másik oldalról pedig egy külső vakut, amit távvezérelve villantottam el. Az első próbálkozások nem hoztak igazán jó eredményt, mert a fények a háttérre és a kamerába is beszűrődtek, nagyon fakó és fátyolos lett minden kép. Ezért mindkét fényforrást házilag barkácsolt fényterelőkkel láttam el, hogy minél jobban koncentrálódjon a fényük a füstre. Ez így már megfelelő minőségű eredményt hozott. Később az is hasznosnak bizonyult, hogy az egyik fényforrás fix, mert a folyamatos fény mellett könnyen lehet menet közben is fókuszt állítani (természetesen manuálisan). Összefoglalva a világítást tehát, sötét szoba, fekete háttér, két fényforrás két oldalról, az egyik lehetőleg fix fényforrás legyen, valamit a fények koncentráltan a füstre irányuljanak.

Beállítás:

A háttér előtt 30-40 cm-rel állítottam fel a füstölőt. A halogén lámpát a füstölő mellett balra, a vakut pedig jobbra állítottam fel.
Az állványt úgy állítottam fel, hogy a háttérre merőlegesen nézzen a gép, és a gép és a háttér között legyen valahol a füstölő, tehát a füsttől szintén 30-40 cm-re.

A fotózáshoz én egy fix 50-es objektívet használtam, és f5-f8-as rekesz mellett 1/200 s záridőkkel sikerült a legjobb eredményt elérni.

Tapasztalatok:

Az érdekesebb formák általában a füst keletkezési helye fölött 10-30 cm magasságban jönnek létre. Érdemes tehát erre a helyre figyelni a fotózás során. Mivel a füst helye állandóan változik, a keresőben figyelve a füstöt, érdemes folyamatosan kézzel állítani a fókuszt, és az érdekes formáknál exponálni egyet-egyet. Kicsit hasonló a játék mint a cseppfotózásnál, nem szabad azt várni, hogy minden expo tökéletes lesz. Nekem nagyjából 5 expóból sikerült egy értékelhető képet készítenem. A formák között az egyik leggyakoribb forma a felcsavarodó füst-tekercs.

Gyakor megjelenés

De ha türelmesek vagyunk, rengeteg érdekes formát lehet lefotózni. A fotózás során tapasztaltam még az, hogy ha a két fényforrás más színhőmérsékletű, akkor a füst két oldala is különböző színekkel fog megjelenni.

Színátmenetek a kétféle lámpától

Érdemes törekedni arra a fotózás során, hogy a levegő ne mozogjon nagyon, ne legyen huzat. Viszont az sem jó, ha nagyon “megnyugtatjuk” a légteret, mert akkor a füst is elkezd nagyon unalmas formákat ölteni, ilyenkor érdemes a füst útjába helyezni valamit, vagy picit megmozgatni körülötte a levegőt.

Feldolgozás:

A képek ritkán értékelhetők önmagukban mint fotók. Általában az elkészült képek egy-egy részlete tartalmaz valami izgalmasabb formát, ezért nagyon fontos, hogy ezeket ki tudjuk ragadni, esetleg eltűntetni a zavaró részeket.

Nagyobb témából kivágott részlet

A fent leírt módszerrel elég jó minőségű képek születhetnek, de én majdnem minden képnél játszottam picit a kontraszttal (ami egyrészt segít eltűntetni a nem kívánt részleteket, valamint izgalmasabbá is teszi a füst megjelenését), és az élességgel.

fotozz.hu

tagek: füst fotózás,füstfotózás,füst fotozás,füstfotozás